Furia 1. évad 3. rész

A Viaplay átívelő szálas norvég drámája elég komolyan reflektál napjaink társadalmi-politikai helyzetére, és nemcsak ami Norvégiát illeti, hanem egész Európára kitekintve is. A rejtélyes múltú norvég rendőr, Asgeir, lányával egy idilli kisvárosba költözik, ahol csatlakozik a helyi őrshöz. De hiába a gyönyörű táj, a kis közösség, ahol mindenki ismer mindenkit, hamar kiderül, hogy egyáltalán nem olyan idilli a hely. A felszín alatt hatalmas a feszültség, és csak egy szikra kell… Asgeir költözésének egyértelmű célja volt elbújni a világ elől, kerülni a feltűnést, átlagos nyugodt életet élni valahol vidéken, ahol őt senki se ismeri (fel). Csakhogy első napján egy kisebb tűzesethez hívják ki a rendőröket a helyi menekültszállóhoz. A tüzet már kiérkezésük előtt eloltották, de sejthetjük, hogy a helyzet hamar eszkalálódni fog. És bizony hogy fog, bár nem feltétlen úgy, ahogy gondolnánk. Miután feltűnik a színen egy rejtélyes nő is, szintet vált a sorozat – ez nem egy átlagos norvég kisvárosi krimi lesz, hanem egy nemzetközi szélsőjobbos összeesküvésre épülő thriller. A norvég fjordokat hátrahagyva pár rész után a fő helyszín Berlin lesz, német parlamenti választási kampány ideje alatt egyesek meg akarják változtatni a világot, a maguk módján, illetve ideológiájuk mentén. A sorozat kezdése talán kicsit döcögősebb, sok a norvég karakter hirtelen, és mire letisztul a ki-kicsoda, már cuccolunk is odébb. Már az első rész végén bedurvul, pedig hol van még a vége, mi lesz még addig. Egyértelműen a cselekmény hajtja előre, szegezi oda a nézőt a képernyő elé (igazán nagyon daráltatja magát a széria), pedig amúgy elég nagy hangsúlyt kap a két főszereplő karakterizációja, a jelenbeli motivációjukat is meghatározó múltjukat flashbackekből rakosgathatjuk össze. Szépen végigviszik ezt a két ívet, bár jóval hamarabb meg lehet érteni, miről van szó